Program


Luxemburg grófja...

Luxemburg grófja...

LEHÁR FERENC LUXEMBURG GRÓFJA (operett)

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2016. május 20. péntek, 19:00

A.M.Willner és Rob Bodanczky szövegét átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

Versfordító: Gábor Andor és Szenes Iván

A Csiky Gergely Színház és a Budapesti Operettszínház közös produkciója

Grófok és hercegek, grófnők és színésznők, házasságok és válások, szerelem szerelem hátán… romantikus és mulatságos helyzetek, ez mind kell egy sikeres operetthez – de nem elég. Mert a lényeg mégiscsak a muzsika. És a Luxemburg grófjában az is adott: Lehár Ferenc pompás zenéje garantálja, hogy a két évtizeddel ezelőtti kaposvári siker megismétlődik. 

Lehár Ferenc 1870-ben született Komáromban. Nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Osztráknak is tekintették mivel élete nagy részét Bécsben illetve Bad Ischlben töltötte.

Lehár az operettről

„A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, majd s közelíteni fog a vígoperához. Ma ugyan még stílustalanságnak tekintik, ha a zeneszerző az operett ilyenfajta nemesítésére törekszik. Mégis érthető lesz a cél, ha vérbeli muzsikusok is felé a műfaj felé fordulnak.”

Lehár operettjeiről

A víg özveggyel megkezdődött az operettszínpadon az erotikus harc férfi és nő között; a férfi akarja a nőt, a nő menekül előle, hogy hosszas tartózkodás, sőt elválás után végén mégis egymás nyakába boruljanak. 

Ajánlatunk


Szíria hangjai és Seherezádé meséi. Malek Jandali zongoraversenyének európai bemutatója. A jelen drámája a múlt emlékképeivel, egy otthonként kapott, de azt kényszerűen elhagyott táj szépsége és fájdalma.

Közös éneklés, játékok, mesék, zenekar-alapítás - egyszóval itt minden az aktív zenélésről, csörgésről-börgésről, éneklésről, nevetésről, hallgatózásról, és persze a karácsonyról szól majd.

Zenei körutazás hazánk lelki tájai Dohnányi, Kodály és Bartók zenéivel. Milyen is ez az ország? Reménytelen ugar vagy maga a paradicsom? A koncerten három zseni szemüvegén keresztül pillanthatunk magunkra.

Ajánló


Fények, színek, mélységek, érzékenység és erő - egy infánsnő arcképe. Az orosz monumentalitástól a francia ragyogásig - Csajkovszkij, Ravel és…

A sikerszéria záróepizódjában a nagy klasszikus filmzenék esnek áldozatul Janklovics Péter humor-pörölyének, amellyel szétcsap a Volt egyszer egy vadnyugat, a Harry Potter vagy épp…

Hogy operába, één?? Üljek a szűk nyikorgós széken tízezerért öt órán keresztül várva, hogy a kövér nő végre tényleg meghaljon?…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!