Program
István, a király
Szörényi-Bródy: István, a király
rockopera
Boldizsár Miklós: Ezredforduló című drámája alapján
A Zikkurat Színpadi Ügynökség engedélyével a Békéscsabai Jókai Színház előadásában.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. augusztus 17. vasárnap, 20:30
A rockopera alapjául szolgáló mű – Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája – arról szól, hogy 997-ben Géza fejedelem halála után a magyar uralkodó családon belül kiéleződnek a feszültségek, mert az ősi jog – az oldalági utódlás – szerint a fejedelmi család legidősebb férfitagja, Koppány a hatalom örököse, aki maga is felvette a bizánci kereszténységet. Géza azonban halála előtt megeskette a magyar főurakat, hogy a keresztény jogrend szerint fiát, Istvánt válasszák meg fejedelemnek. István és Koppány ellentéte testvérháborúval fenyeget, holott az országnak és népének békére lenne szüksége. Véres összeütközésre kerül sor, amelyben István seregei győznek.
A rockopera már másról is szól. Történelmi léptékű, karizmatikus hősök igazságairól, és azok közötti választási lehetőségeikről. A választásról szól. Arról, hogy mindig van választás. Aztán, hogy a választás jó volt-e, azt majd az idő, nagy történelmi választásoknál, az utókor ítéli meg. De döntenünk nem nekünk, az útókornak kell a történelmi szereplők helyett, utólag nem kérdezhetjük komolyan, hogy: „Mi lett volna, ha…”, mert, ha nem az lett volna, ami van, lehet, hogy személy szerint mi sem lennénk, és nem is tehetnénk föl kérdéseket.
A rockopera már születésekor is – és azóta még inkább – túlnőtt önmagán. Több lett, mint színdarab, több lett mint, rockopera. A magyarság újabb kori, modern nemzeti jelképe lett. Szinte mindenkié, mint a zászló, a kokárda, a Himnusz, a címer és a Szent Korona, és talán leginkább éppen a korona, meg a korszerű zene, a korszerű dalszövegek, és megszületésének történelmi ideje, a rendszerváltás előszele miatt. Szinte senkinek sem a testvérháború, az idegen katonák behívása, felnégyelés jut eszébe róla, ahogy a franciák sem a Guillotine-ra gondolnak a Marseillaise éneklése közben.
Az István, a király határon belül és túl közmegegyezéses nemzeti jelképévé vált a magyarságnak, aminek minden egyes előadása ünnep. Ezekre az ünnepekre vár mindenkit a Békéscsabai Jókai Színház, Zsuráfszky Zoltán hagyományos rendezésében.
A Zikkurat Színpadi Ügynökség engedélyével.
Ajánlatunk
Egy óra lázadás Beethovennel, az első igazi rockerrel. Hogy lehet egy kétszáz éves zene ma is ilyen pörgős és érzékeny egyszerre? Lesz zongorázás, zenekari lárma, siketség- szimulátor és sok minden más!
Szíria hangjai és Seherezádé meséi. Malek Jandali zongoraversenyének európai bemutatója. A jelen drámája a múlt emlékképeivel, egy otthonként kapott, de azt kényszerűen elhagyott táj szépsége és fájdalma.
A franciák tulajdonképpen mindenben jók a sajttól a fociig. Zenéjük százféle színe-illata mégsem jut el felénk mindig. A zenekar ezért törekszik a lehető legnagyobbat harapni ebből az „ínycsiklandó bagettből”.
Ajánló
A zenegyűlölő 3.0 - Leszámolás a FILMZENÉVEL - Janklovics Péter és a Danubia Zenekar Szép
Budapest Kongresszusi KözpontA sikerszéria záróepizódjában a nagy klasszikus filmzenék esnek áldozatul Janklovics Péter humor-pörölyének, amellyel szétcsap a Volt egyszer egy vadnyugat, a…
Közös éneklés, játékok, mesék, zenekar-alapítás - egyszóval itt minden az aktív zenélésről, csörgésről-börgésről, éneklésről, nevetésről, hallgatózásról, és persze a karácsonyról…
Rómeó és Júlia – Párbaj és szerelem a hangok nyelvén
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BitRaptors